ENGLISH











Hírek
A Pagony interjúja Menyhért Annával és Balogh Endrével
Megosztás

2011. 09. 07

5K, vagyis KREATÍV KORTÁRS KULTÚRA KOMMUNIKÁCIÓ KURZUSOK. Ez a neve a most létrejött kulturális központnak, melynek fő célja, hogy értékes alternatívát kínáljon minden korosztály számára a szabadidő hasznos eltöltésére, mindezt egy új oktatási modellt meghonosításával. Az iskola filozófiája, hogy a kreatvitás, mint örömforrás, és a kultúra, mint boldogság beépüljön a köztudatba, és hogy a kortárs kultúra valóban közelebb kerüljön a közönséghez. Menyhért Annával, az 5K lelkes megálmodójával és Balogh Endre irodalmárral, az alapítókkal beszélgettünk.


Hogyan, mikor fogalmazódott meg az 5K Központ létrehozása? A Te álmod volt, vagy sokatokban érlelődött meg?

Menyhért Anna
: Régóta foglalkozom kreatív írás tanításával, ez az egyik szívügyem. Csináltam korábban kreatív írás kurzusokat művelődési házban, aztán az Írószövetségben. Most nyáron, amikor az írószövetséggel való munkakapcsolatom irodalompolitikai okok miatt megszakadt, úgy gondoltam, ideje saját vállalkozásba kezdenem. Még húsz éves koromban, amikor Angliában voltam au-pair, láttam az ottani felnőttoktatási és szabadidős oktatási szisztémát, és nagyon megtetszett. Időről időre eszembe jutott, hogy milyen jó volna létrehozni egy művészeti-szabadidős oktatási központot, egy kreatív, nyitott helyet, ahol a párbeszéd a fontos, a sokoldalúság és a komoly munka. Most pedig úgy éreztem, eljött az ideje, és ehhez az ötlethez kerestem társakat, Balogh Endrét és Lóránd Zsófiát. És találtam helyet is, a Kossuth Klubot. Az ott működő József Attila Szabadegyetemnek – a felnőtt és szabadidős oktatás hazai műfaja ez – nagy hagyományai vannak, nagyon örültünk, hogy sikerült velük együttműködést kialakítani. Az épületnek remek a hangulata; Amszterdamra emlékeztet, ahol szintén eltöltöttem néhány hónapot egyetemistaként, és a hollandok művészetfelfogása, az, ahogy a mindennapi életükbe tudják integrálni a kortárs kultúrát nagy hatással volt rám. Úgy éreztem, minden klappol ahhoz, hogy létrejöjjön az 5K Központ.

Miért tartod fontosnak, hogy beinduljon az 5K, ezek szerint úgy gondolod, hogy máshol nem, vagy nem így lehet megtanulni a kreatív írást?

Balogh Endre
: Azt gondoljuk, hogy az írás boldogságforrás is lehet, és nagyon sok ember döbben rá arra, hogy ez így van. Aki egy picit is szeretne tudatosan odafigyelni önmagára és a körülötte lévőkre, annak az írás, azaz a gondolatok, reflexiók, víziók szavakba öntése nagyon sokat adhat. Ráadásul egy összetett világot igyekeztünk kialakítani. A legkisebbektől a felnőttekig minden korosztálynak kínálunk foglalkozásokat. Nálunk más órákra is járhat az, aki komolyan érdeklődik az írás-irodalom iránt: a szerelem és a szerelmes versek világába is bepillanthat, akár angol dalszövegek írását is megtanulhatja, a regényolvasás és közös regényértelmezés művészetében is részt vehet, vagy műfordítással szöszölhet – mert ez utóbbi bizony szöszölés. És akkor még nem beszéltünk a társművészetekről: opera, internetes filmkészítés, képzőművészet – ezeket mind lehet a kreativitásra építeni, ezt fogjuk felmutatni. Az 5K Íróiskolában pedig a tanári gárda magáért beszél: Takács Zsuzsa tartja a heti szemináriumokat, de ad órát Berg Judit, Marék Veronika, Nádas Péter, Csaplár Vilmos, Háy János, Szilágyi István vagy Tóth Krisztina is.

Mi a fő célotok? Mennyire működtök egyáltalán együtt az iskolákkal, ők értesülnek a megalakulásotokról?

M. A
.: Minden korcsoportnál más és más módon lehet előcsalogatni a kreatív ént. A gyerekeknél a közös mesealakítással nagyon nagyot fejlődik a fantázia, ami a későbbiekben megkönnyíti az olvasást. Fejlődik az érzelmi intelligencia, empátia, nyelvi és testi kommunikációs és problémamegoldó készségek. A gyerekek sokszor unják az olvasást, a filmekhez képest az olvasmányok kevésbé kötik le őket. De nem csak szépirodalmat olvasunk. Az olvasásra szinte mindenhez szükségünk van. És nagyon sok szó esik a nagyobb gyerekek szövegértési problémáiról. Úgy gondolom, hogy ezt kicsi korban kell befolyásolni, az olvasás kreatív aspektusának hangsúlyozásával, vagyis a közös mesemondással, meseírással. A felsősök és a középiskolások már jóval tudatosabbak, náluk nagyon fontos, hogy a kreatív írás vagy az irodalom az önmegismerés és a világban való eligazodás folyamatában játszik kiemelt szerepet. 

Kossuth Klub kb. 20 perces közlekedéssel elérhető vonzáskörzetébe eső iskolákat felhívtuk telefonon. Volt, ahol behívtak a szülők fórumára, ott elmegyünk és ismertetjük a kurzusokat, és volt, ahová szóróanyagot küldhettünk. A kisebb gyerekek szüleit próbáljuk elérni, a középiskolások viszont már maguk döntik el, mit akarnak. Általában nagyon pozitív a visszajelzés.

Te tartod a Kreatív kicsik című foglalkozást, elárulnád, hogy mire számíthat a gyerek (és persze a szülő is), ha ide jelentkezik? Milyen művekkel fogtok foglalkozni, gondolom, lesz sok otthoni olvasni-írni való is? A kurzus végén lesz valami bemutató?

M. A
.: A Kreatív kicsik című órákat a legkisebbeknek találtuk ki. A kisfiammal, Tomival közösen alakítottunk már régóta meséket, ebből született A kis ló-sorozat. A közös mesecsinálást aztán kevésbé intim környezetben is kipróbáltam, nagyon jó volt látni, hogy úgy is működött, ha több gyerek volt jelen. Meghívtak iskolákba, művelődési házakba. Volt, ahol 100 gyerekkel találtuk ki közösen a mesét. És mindenki hozzászólt, érdeklődött. Minden gyerek folytatni akarja a történeteket, és hát bizonyos értelemben ez az írás, az irodalom lényege is: történetté formálni azt, ami foglalkoztatja az embert, örömöket és problémákat egyaránt. Így el lehet érni azt, hogy nem csak kívülről nézik a meséket, mintegy fal mögül, hanem az alkotási folyamat részévé is válhatnak. 
A foglalkozásokon mesélni fogunk. Megismerkedünk már kész mesékkel, különböző műfajokban, hogy gyarapítsuk a felhasználható motívumokat, mesei fordulatokat, szereplőket. Aztán pedig saját mesét találunk ki. Az órák során lesz mód rajzolni is, azt tapasztaltam, hogy a gyerekek nagy örömmel rajzolják le az éppen kitalált mesét. Otthoni írni-olvasnivalóra nem gondoltam eddig, de persze ha valaki kéri, akkor lehet házi feladatot is kapni. És igen, tervezünk az év végére egy bemutató mesenapot.

Kreatív újságírás, médiaiskola gyerekeknek lesz a legnépszerűbb, ezt hány éves kortól tervezitek?

B.E.: Szerintem mindenkiben megfogalmazódott már, hogy milyen lenne egy saját újsággal meglepni a környezetet, leírni a közös történeteket. Nem kell ehhez nagyon körülnézni, elég csak az interneten a blogszéfra vagy a Facebook-őrület szövegtermelésére néhány pillantást vetni. Az újságírás részben ilyen egyszerű, részben viszont rengeteg olyan műfogást lehet megtanulni hozzáértőktől, amelyek segítik a fiatalokat a kiteljesedésben. Az is fontos, hogy a különböző újságírói műfajokra rálátást nyújtunk, mert lehet, hogy valaki nagyon jó kamera előtt vagy rádióban (internetes nyelvre lefordítva: youtube-on, videóblogon vagy a soundcloude-on), de nem jó írásban. Ezek a készségek fejleszthetők, de azt is jó tudni, hogy amiben jó vagy, abban még sokkal jobb is lehetsz. Gócza Anita 10 és 15 éves kor között várja a gyerekeket, a kurzusán írásos és hangzó média műfajokkal is meg lehet ismerkedni, majd pedig gyakorolni az írást, az interjúkészítést, az újságcsinálást, ellátogatni rádióstúdióba. csak az unalmas reklámokra. Aztán arról is sok szó esik, milyen praktikákkal lehet minél népszerűbbé tenni a saját készítésű filmet.

Kreatív írás középiskolásoknak
 - nekem ez a kurzus tetszik a legjobban. Pontosan kiket vártok ide, és mit kell róla dióhéjban tudni?

B. E.: Ezt az órát Csobánka Zsuzsa tartja, aki amellett, hogy nagyon tehetséges írónő, egyszerűen csodát művel a fiatalokkal. A lehető legváltozatosabb megközelítéseket alkalmazza, mindenki rögtön kedvet kap az íráshoz, aki részt vesz egy-egy foglalkozásán. Zsuzsi szerint ha el tudod elmondani az élményeidet, akkor megsokszorozódik az élmény. 10 és 18 éveseket tanít már öt éve. Azt mondja, volt, hogy a fejüket fogták kortárs verseket olvasó tanítványai, hogy ez mennyire jó. Aztán vitték neki a saját szövegeiket, és azokról beszélgettek. Egymásnak is írtak ötleteket, javaslatokat, és az egész úgy terjed, mint a vírus. Alapvetően itt a 13-17 éveseket várjuk, de a 17 éveseknek már a kétéves Íróiskolát is javasoljuk. Nyilván senkit nem utasítunk azért el életkori korlátok miatt, ez nem az osztályokra épülő iskolai közeg, nem az a hierarchia, nálunk könnyen összehangolódik egy vegyesebb korosztály is. Tehát kortárs, sőt: fiatal költők-írók szövegei jönnek majd, valamint a saját írások.

M. A.: Deák Dániel pedig a Kreatív internetes videókészítés órán várja a 16 éven felülieket.

A középiskolások már szinte olyan szoros kapcsolatot alakítanak ki a mobiltelefonjukkal, számítógépükkel, mint régen a természet egy-egy részével. Ők ebben a világban élnek, ezért megpróbálunk hozzájárulni ahhoz, hogy kis eszközigénnyel minél jobb és minél sikeresebb kisfilmeket készíthessenek. Fontos tudni, milyen képkivágásokban gondolkodjanak, hogyan vágjanak. Megtanulhatják, hogy amit elkészítenek, annak legyen eleje, közepe, vége - hiszen akár egy félperces film is terjengősen hosszú tud lenni, ha nem kellően izgalmas.

Berg Judit hol és hogyan kapcsolódik be majd az oktatásba?

M. A.: Judit az egyik legnagyobb mesélőtehetség az újabb gyerekirodalomban, és az egyik legsokoldalúbb alkotó. Most készül a Ruminiből színházi előadás, de írt regényt, valamint rövid meséket is. Szeretnénk azt is felmutatni, hogy a gyerekirodalom ugyanolyan fontos, mint a felnőttirodalom, sőt, van, aki főleg gyerekeknek szánt szövegek megalkotására érez késztetést magában. Ezért az Íróiskolába meghívtuk egy-egy előadásra Berg Juditot és Marék Veronikát is, és eljön Sándor Csilla is, hogy a gyerekirodalmi műhelyekről, alkotókról, kiadókról, folyóiratokról részletes tájékoztatót adjon az 5K Íróiskola hallgatóinak. Ezek az előadások havonta egyszer, szombati napokon zajlanak majd az Íróiskola keretében.

Szülőként nem kerülhetem meg ezt praktikus kérdést: mi van akkor, ha valaki befizeti a tandíjat, és menet közben derül ki, mondjuk a 2. órán, hogy nem ezt gondolta, nem jön be neki?
 
B. E.: Csakis a partneri viszony elfogadható szerintünk. Eleve nyitottak vagyunk, megkérdezzük, hogy mit várnak a szülők, és a válaszaikat komolyan vesszük, beépítjük az óramenetbe azokat az elgondolásokat, ötleteket, amelyekkel gazdagítani tudják a gyerekek életét. Mi is, az oktatóink is nagyon rugalmasak vagyunk, ez is megkülönböztet bennünket egy akadémiai vagy merev oktatási rendszertől, és a párbeszéd nem ér véget a beiratkozás előtt: menet közben is lehet változtatni a dolgokon, hiszen tanárként és szülőként is tapasztaltuk már, hogy minden csoport más és más, egy ötletet hol szeretnek, hol meg észre sem vesznek az emberek, ez teljesen természetes. Ettől függetlenül hozhat meglepetéseket az élet, de mint mindenhol, itt is a párbeszéd feltétlen hívei akarunk lenni.

Vannak-e támogatók és a Pagony hogyan tudna segíteni?

B. E.: Régóta vagyunk az irodalmi életben, ezért pontosan tudjuk, hogy mit jelent a jó szó, a jó helyen elmondott jó szó: érdemes vinni a hírét, hogy van egy olyan hely Magyarországon, ahol hisznek abban, amit például minden mesélő anyuka tud: a kreativitás örömforrás lehet. A Pagony azzal teheti a legtöbbet, ha továbbra is igényes és csodaszép könyvekkel gazdagítja a gyerekeket, ha pezseg körülötte az élet. Mert ebben egy húron pendülünk a Pagonnyal, el kell bűvölni a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. Bizonyos értelemben véve a legnagyobb támogatóink pedig az oktatóink – ők adják azt a szellemi bázist, amire az 5K Központot fel lehet építeni, az ő sikereik, szenvedéseik, az ő tapasztalatuk adja a biztos támaszt. És azt gondoljuk, hogy ők a kortárs magyar kultúra igen erős támaszát jelentik.

Szóval hajrá, a Pagonyon nem múlik, kreatívkodjatok ti is, bővebb információkat ezen a honlapon találtok, és mindenkit szeretettel várnak a beiratkozásokon!

Az interjú eredeti helyén itt található meg